2014. január 30., csütörtök

Bevezető

Bevezető

Andrea Romano húsz éves fiatal nő. Az apukája meghalt, még mielőtt lánya megérezhette volna az élet ízét. Apja halála után rokonaihoz költözött. Mikor, már talpra tudott állni, és pénzt keresni Rómába, a titkok városába költözött barátjával Justinnal. Egy könyvesboltban dolgozott, a Verdi - bibliotecaban.

Szeretett fantáziálni mesékről, varázs lényekről amikről apja mesélt még nagyon régen. Mindig is éltették eme történetek elméje mélyét, és hitte, a mesék igazak. Volt egy könyv. Varázspor című hatalmas régi könyv. Azokban voltak a kitalált történetek, rajzok varázslatos lényekről, és az őket körülvevő világról. Állítólag  tündérek, vámpírok, vérfarkasok, boszorkányok, démonok, hibridek ,angyalok, fénylények, alakváltók, szirének, árnyvadászok éltek az emberek világban.  Persze mindig a relativitás talaján állt hisz tudta ez sosem fog bekövetkezni. Justint nem is érdekelte soha az ő meséi.. Kedvelte a lányt, de nem volt éppen legromantikusabb alkat. Szülei római katolikusak voltak, szóval a vallás nála fontos szerepet töltött be. Egy életen át nevelni valakit valamire, erőltetni a dolgot, és ezen változtatni ha lett volna mit. Nem könnyű, de ha valamit nagyon akarunk akkor teszünk érte. Ő nem tett. Még csak érdekes sem volt. Pont mint Andrea. Vagyis sokáig ezt hitte a lány, hogy azért van jól együtt a fiúval, mert ő is olyan unalmas mint párja.
Nem tudta az igazságot, hogy cseppet sem unalmas..

Így teltek a hónapok. Unalmas életben. Semmi randevú, mini hétvége, akár egy színház. Ott éltek a világ egyik legizgalmasabb városába, de az egyetlen szórakozás csak a péntek esti kocsmázás.
Mindketten szerették az alkohol mámoros ízét, hogy színt visz a szürke hétköznapjaikba, akár egy korty is.
Így tettek a mai napon is. Elmenni iszogatni a barátaikkal. Ezt teszi minden normális életrevaló fiatal....
Megérkeztek a kis lyukba, és Andrea elment italt rendelni...